Soós Péter (Hold Alapkezelő), Oszlay Péter (Erste Alapkezelő), Vízkeleti Sándor (BAMOSZ elnök és Amundi Hungary CEO), Moderátor:
Soós Péter (Hold Alapkezelő)
A jogszabály bár erős limiteket támaszt a nyilvános befektetési alapok elé atekintetben, hogy milyen értékben vásárolhatnak kockázati tőkéhez köthető eszközöket, elsődlegesen mégsem ez a gátja az ilyen típusú befektetések nyilvános alapokban történő súlynövekedésének. Kevés a transzparens múltbeli tapasztalat, kicsi a likviditás, nehezen elemezhetőek a cégek, amik gyakran önállóan túl kicsik a teljes due diligence folyamathoz, amit viszont egy ügyfélvagyont felelősen kezelő portfóliókezelő nem hagyhat figyelmen kívül. Potenciális befektetőként (az intézményeken kívül) a privátbanki ügyfélkör kell, hogy eszünkbe jusson, hiszen ennek a körnek van a legnagyobb eséllyel kellő méretű és befektetési időhorizonttal befektethető vagyona. A TBSZ struktúrák ellenére is rendkívül csökkenti a potenciális befektetési kedvet az ilyen típusú eszközök tranzakciós és likviditási korlátja, így a klasszikus privátbankok kevés esetben tudtak érdemben foglalkozni a saját ügyfeleik kockázati tőke típusú eszközökbe való bevonásával, illetve ezirányú edukációjával. A piac érik és ezzel a transzparencia is javul, de a kérdésre válaszolva, éppen a fenti szempontokban lenne szükség előrelépésre ahhoz, hogy érdemben növekedhessen az ilyen jellegű eszközökbe fektetető nyilvános befektetési alapok száma és a befektetések mérete.
Vízkeleti Sándor (BAMOSZ elnök és Amundi Hungary CEO)
Növekvő inflációs környezetben és a piaci bizonytalanság esetén az egyik jó befektetési stratégia a reál eszközök felülsúlyozása. Olyan befektetéseket értek ezek alatt, amelyek mögött jelentős vállalati eszközök, infrastruktúrába történő beruházások állnak. Ilyenkor felértékelődnek az alulról építkező befektetési stratégiák is (bottom up) és az aktív vagyonkezelés. Ennek ellentéte a makrogazdasági elemzésen alapuló piaci allokációs stratégia, amikor felülnézetből (top down), a trendek alapján allokáljuk a befektetéseket az egyes kiválasztott értékpapír indexek szerint.
A kockázati tőke alapok, ahol néhány kiválasztott céget nagyon alaposan átnézve és olykor aktívan bekapcsolódva a vállalat irányításába kínálnak befektetésre jó alternatívát biztosítanak a klasszikus befektetési alapok számára is. Azért befektetési alapkezelők számára likviditás biztosítása nagyon fontos, a mi befektetőink a lábukkal is könnyen szavazhatnak, ezért a nyilvános befektetések kell hogy a portfólióinkban domináljanak. Intézményi ügyfeleknek privátbanki befektetőknek készült termékekben azonban van helye a kockázati tőke befektetéseknek. Az alapjaink napi eszközértékelése miatt a befektetőin állandóan figyelik az alapjaink teljesítményét, és a befektetők nem szeretik a nagy teljesítmény ingadozásokat, ezért nagyon kezdeti fázisra fókuszáló venture capital alapok helyett a már éretteb cégekre fókuszáló PE alapok azért komfortosabbak a számunkra.