A "smart money" tőke, tudás és tapasztalat "csomagban", vagyis olyan komplex szolgáltatás a tőkepiacon, amely a jelentős növekedést tervező, érett szakaszban lévő vállalkozások nemzetközi piacra jutásához és/vagy növekedéséhez nyújt szakmai támogatást (menedzsment ismeretek, nemzetközi kapcsolatok, szervezetfejlesztés, stb.). Mit foglal magában a "smart money"? Mely vállalkozásoknak lehet rá szüksége? Kitől és milyen feltételekkel kapható a magyar piacon? - Galácz Ábel (Lead Ventures), Horváth Lajos (Eximbank), Rudas Gábor (Carion Befektetési Alapkezelő), Moderátor: dr. Fenyvesi József Bulcsú LL.M. (Oppenheim)
Galácz Ábel (Lead Ventures)
Manapság sokszor halljuk, ezért nem árt tisztázni, miről ismerszik meg a smart money? Maga a kifejezés a fogadóirodák világából érkezett és nem meglepő módon a szilícium völgyben vált kockázati tőkés jelzővé. Röviden: smart money befektető az, aki rendelkezik a startup számára valóban releváns tapasztalattal/kapcsolatokkal és hajlandó is azt a csapat rendelkezésére bocsátani. Ez elsőre bíztatóan hangzik, de talán érdemes konkrétabban is körbejárni, honnan ismerhető fel a smart money befektető. A teljesség igénye nélkül íme néhány szempont:
- A befektető szakmai csapata milyen háttérből jön? Csináltak már üzletet vagy inkább pénzügyi/tanácsadói vonalon építették karrierjüket? Dolgoztak külföldön?
- Milyen konkrét kapcsolatok (iparágak/tanácsadók/piacok, stb) révén tudják segíteni a startup gyorsabb fejlődését?
- Az első találkozások során feltett kérdések/észrevételek alapján mennyire mély az adott iparágra vonatkozó megértésük? Vagy inkább sablon kérdések hangzanak el?
- Aktív, támogató pozíciót vállal a startup életében, vagy inkább passzív, ellenőrző szerepre szorítkozik? Tud-e a támogatásra vonatkozóan referenciát adni a portfolió cégei közül?
Ezen „teszt” elvégzésén túl legalább olyan fontos, hogy tisztázzuk mik a reális elvárások a smart befektetőkkel szemben, illetve mire van a startupnak egyáltalán szüksége. Csak egy példa: nyisson ajtót? Igen. Adja el helyettünk a terméket? Nem. Persze minden befektetési helyzet egyedi, ezért lehetetlen általános receptet adni a smart szerepre. Mi a Lead Ventures-nél azt valljuk, hogy kettőn áll a vásár: a smart szerep akkor működik jól, ha a befektetőként rendelkezünk az adott társaság számára releváns tudással, de van fogadó készség is az alapító részéről arra, hogy elfogadjon egy aktívabb befektetői hozzáállást, nyitott legyen a változtatásra.
Horváth Lajos (Eximbank)
A hazai tulajdonú vállalkozások árbevétel alapján mért aránya Magyarországon (kb. 47 százalék) jelentősen elmarad a nyugat-európai országokban tapasztalható arányoktól (például a Franciaországban és Németországban megfigyelhető arány 75-80 százalék közé tehető), ugyanakkor az egy főre jutó GDP alapján hasonló fejlettségi szintű európai országokban megfigyelhető értékektől is (például Lengyelország vagy Szlovákia, ahol a hazai vállalkozások súlya 60-75 százalék közé tehető).
A magyar vállalatok az elmúlt évtizedekben számos innovatív és újszerű terméket, illetve szolgáltatást fejlesztettek ki. Ennek ellenére a gazdaság méretéhez képest kevés a nemzetközi piacokat sikeresen meghódító vállalatok száma.
A magyar vállalkozásfejlesztési rendszert tovább kell(ett) fejleszteni, új eszközökkel ellátni, annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszer és piaci hozzáférés, valamint tőke biztosításával a nemzetközi piacosodást, szervezetfejlesztést és márkaépítést hatékonyabbá tegye és magasabb szintre emelje.
A szervezetfejlesztési, vállalatirányítási, értékesítési, jogi, IT, adó, iparági, valamint műszaki tartalmat magába foglaló smart tanácsadás segítségével a KKV-k termelékenysége növekedne és hatékonyabbá válnának a tőkealapoktól befektetésben részesülő vállalatok. A külpiaci hozzáférés biztosításával, a külföldi piacokról és szabályokról szóló információszolgáltatással, valamint az adminisztratív akadályok elhárításában történő segítségnyújtással a KKV-k exportképessége és így jövedelmezősége növekedne.
A magyar tulajdonú vállalkozásokat számos kihívás érinti közvetlenül:
- Finanszírozás - Egy jelentősebb külföldi expanzió előfeltétele, hogy a vállalat megfelelően legyen tőkésítve. A bankhitelen kívül az állami és/vagy magánforrásokból működő tőkealapok biztosíthatják az ehhez szükséges finanszírozási alternatívákat és struktúrákat.
- Menedzsment - A külföldi terjeszkedéshez elengedhetetlen egy megbízható, jól felkészült, nyelveket beszélő helyi ügyvezetés felépítése. Egy, az alapítótól független menedzsment kiépítése sok alapító-cégtulajdonos számára teljesen új terület.
- Beszámoltatás - Sok hazai KKV esetében nincs kialakítva a megfelelő beszámoltatási rendszer, az alapítók személyesen felügyelik a napi működést. Külföldi expanzió esetén elengedhetetlen a hatékony felügyeleti és beszámoltatási rendszer kialakítása.
- Utódlás - Az erős KKV-k alapítóinak jelentős hányada mostanra abba a korba lépett, hogy utódlás nélkül nem feltétlen terjeszkedne külföldön, inkább értékesíti a vállalatát és visszavonul.
Ezekre a kihívásokra lehet megoldás a „smart money”-t nyújtó alapok létrehozása, amelyeknél az alapkezelő pénzügyileg és szakmailag (szervezetfejlesztési, változásmenedzsment, stb. tudás és tapasztalat, továbbá kapcsolatrendszer átadással) is támogatja a magyar tulajdonú vállalatokat a régiós terjeszkedésben és felzárkózásban.
Az Eximbank az elmúlt években több ilyen tőkealap alapításában, finanszírozásában vállalt szerepet, melyek portfoliójában már van néhány olyan vállalkozás, mely a „smart money” bevonása révén jelentős árbevétel és jövedelmezőség növekedést ért el, továbbá nemzetközi ismertsége is figyelemre méltóan fejlődik.